Senki nem csodálkozik az erőszakszervezetek tagjain, amiért fegyverrel járnak és erőszakoskodnak olykor. Az sem különös a mai világban, ha tömegoszlatásra készülő rendőrök hangosbeszélőn fenyegetik az összegyűlt embereket. Ha ezt egy civil teszi, lekapcsolják az illetékesek. Legyűrik, megbilincselik, bedutyizzák. Ez esetben az elkövető olcsón megússza, mert klasszikus eljárás szerint a felbőszült tömeg hangadóit mesterlövészek szedik le. A rend ellen lázadók vízágyús-könnygázos bosszantásánál mindenképpen hatékonyabb, hosszan ható módszer, és a tömegre irányuló sortűznél vitathatatlanul emberségesebb.

A magántulajdon szent és sérthetetlen, mégis könnyen megszabadíthatják a tulajdonost értékes javaitól, ha erre szemet vetnek azok, akik a markukban tartják a hivatalokat és a törvénygyárat. Az egyszerű embernek nem ilyen könnyű a dolga. Még szerződést sem módosíthat egyoldalúan, mert az nem lesz érvényes. Bezzeg a pénzintézetek és a távközlési szolgáltatók! Velük vannak a korrupt hivatalnokok, az extraprofitból nyert tőke, és jogászok hada. Nem egyenrangú felek összecsapását látjuk az eseményekkel sodródó ügyfelek reménytelen vergődésében.

A magyar határzárnál 2015 őszén felsorakozott karhatalommal szemben viszonylag szelíd eszközökkel küzdő "megafonos" Ahmedet simán bekasztlizták röszkei uszítós műsoráért, mert neki erre nem volt jogosítványa. Ez itt a lényeg, a jogosítvány, amit biztosíthat törvény, hivatal, esetleg származás, vagy a nyers erő alkalmazása. A királyt előjogok illetik meg és mentesség az alattvalókra érvényes törvények alól. Kevésbé szerencsés csillagzat alatt születettek élhetnek a társadalmi rendszer hibáival, és alattomosan, fűt-fát ígérgetve felküzdhetik magukat törvényhozó szerepbe. Aki ilyen törtető, az jogosan bűnözhet annyit, amennyit nem szégyell, hisz minden disznóságát a közösséggel elfogadtatott, de saját törvényeivel takargatja. Erkölcstelen, de jogszerű - hangzik az elcsépelt magyarázat.

Az a legfőbb baj a törvényekkel-szabályokkal, hogy vannak kivételezettek, akiknek esetében ezeket elnézőbben értelmezik a jogszolgáltatók, és ezért a különleges elbánás alá esők rendre kibújnak a felelősségre vonás alól. A többség nem ilyen ügyes, de némely szigorú szabályok felhígítása néha nekik is kedvez. Az öröklés vagy ajándékozás esetére kitalált illetékmentességet nem csak a törvényhozók élvezik, és például 2013 óta szabadabban használhatunk önkényuralmi jelképeket, ha ezzel nem zavarjuk meg a köznyugalmat. Ó boldogság, ó öröm.

Kákán csomót keresni kevésbé reménytelen vállalkozás annál, mint önkényuralmi jelképre emlékeztető alaprajzot mutató épületek megjelenését botrányosnak minősíteni. Mégis születnek olyan istenáldotta tehetségek, akik sikerre visznek ilyen ügyeket. A látvány miatt hőbörgők élvezik a hivatalok és a törvény támogatását, ráadásul származásukból is előnyt kovácsolnak. Ennyi előnnyel szemben kinek van esélye?
Nincs esély. Ezért gondolkodtak el az érintettek költséget nem kímélve az alábbi képen látható, L alakú épületekből álló együttes álcázásán, mert a magasból szemlélődőket horogkeresztre emlékezteti.

Ezen a 2016-os felvételen örömmel látom, hogy a korábban 600 ezer dolláros költségvetéssel elrejteni tervezett épület maradt a régi, és valakinek volt annyi esze, hogy "Swastika Building" névvel legalizálta a félremagyarázott megjelenést. Mégis van esély? Talán, bár úgy képzelem, hogy néhány jogász jól keresett ezen az ügyön is – vélhetően a környéken repkedő zsidó madarakat sértő alakzat "engedélyeztetésére" költötték az értelmetlen álcázásra szánt összeget.

Nem nevezhetem a fantázia szárnyalásának, amikor csupán a nácizmus jelképeinek használóit üldözik. Üldöznivalók az építészek is, akik nem csupán illetlen vizuális élményt nyújtó épületeikkel vívják ki maguk ellen a haragot. Albert Speer (a Harmadik Birodalom főépítésze) Hitler belső köréhez tartozott, továbbá maga Hitler is dédelgetett építész álmokat. Ettől kezdve rendes ember nem választhatja ezt a szakmát.
Nem szabad komolyan venni az önkényuralmi jelképek törvényi tiltását, hiszen a nácik által jelképként, címerállatként használt, kiterjesztett szárnyú sas számos ismert címerben a mai napig ott tündököl. Igazából a horogkereszttel is csak addig van baj, amíg antiszemitának bélyegzik használóját. Zsidókra ez nyilván nem értelmezhető, ezért rájuk a tiltás sem vonatkozik.

A fenti képen a Kazinczy utcai zsinagóga kapuja és egyik oldalajtaja látható, egyaránt horogkereszteket idéző mintázattal. Persze, látom, ezek igazából ártatlan vízszintes és függőleges vonalak. Nagyjából úgy, mint az L alakú épületek.