Mélyenszántó rasszizmus

A vérre szomjazó muzulmánokkal szolidáris magyarországi csőcselék [1] saját fajtájának védelmezése helyett László Petra fejét követeli, és sajnálja a gyerekét "élő pajzsként" maga előtt tartva rendőrsorfalnak rontó, megvadult idegent. Nem is csodálkozom különösebben, hiszen a magyarul beszélő emberek már jó ideje nem alkotnak igazi, tagjaikért kiálló közösséget. A cigányok nem ilyenek. Ők bezzeg megvédik az övéiket. Bármi legyen vétke, gyilkolhat, rabolhat, közössége kiáll érte. Hirtelen népes csapat verődik össze az elkövető oldalán, és a fenyegető fellépésüktől megrettent, saját törvényei által sakkban tartott polgárnak nincs mersze szembeszállni velük. Ebben rejlik erejük.
A módszer egyszerű, mégis hatékony.

A primitív módszer alkalmazását viszonylag szelíd körülmények között, már kiskorukban gyakorolják. Az első óra után Erzsike bejelenti az osztályfőnöknek, hogy fogorvoshoz megy. Jó szándékkal kérdi a tanár:
- Kértél időpontot?
- Minek az nekem? Nincs szükség arra, mi ezt másképp csináljuk.
Majd elmagyarázza tanárának, hogy nem kell őt félteni, mert megy vele népes családja és a szomszédok. Betódulnak a váróterembe, ahol nagy hangon barátkozni kezdenek az ott lévőkkel. Lökdösődnek hozzá egy keveset, dörömbölnek egy kicsit a rendelő ajtaján, és ezzel nagyon gyorsan meggyőzik a sorukra várókat, hogy Erzsike ellátása a legfontosabb. Be fogja látni ezt az orvos is, csak szabaduljon tőlük.

Egyszerűségben és hatékonyságban a cigányok viselkedése rokonságot mutat a szintén nem Nobel-díjasokból álló migránsokéval. Ők is csak a törvények rájuk nézve kedvező részének betartását követelik meg a hatóságoktól, viszont a viselkedésüket szabályozó előírásokra fittyet hánynak. Látok némi egyezést a cigányok és a migránsok habitusa, világlátása között, ezért óvatosan kijelentem, hogy a főként muzulmán hitű bevándorlók a hazai cigányságban lelnek természetes szövetségesre. Együttműködésük már megkezdődött, de ez egyelőre kimerül a fuvarozó-szolgáltatás igénybevételével, amit a helyzet elemzői - nyilván túlzásba esve - embercsempészetnek neveznek.
A cigányok a tőlük gyakran hallható "elvágom a torkodat" fenyegetéssel már a harcos iszlám előszobájában járnak. Áttérésükhöz nem kell más, mint sutba dobni a képmutatóan nyakukban hordott kereszteket, Mekka irányába fordulva leborulni, és a régi standard helyett a "levágom a fejedet" fenyegetést alkalmazni.
Más tekintetben is mutatnak rokon jegyeket a cigányok az iszlám országokból felénk tóduló népekkel. Évszázadok óta nem illeszkednek be a befogadó társadalomba, mint ahogy a muzulmánok sem hagyják magukat integrálni. Mindezeket figyelembe véve az iszlám hódítókkal majdan kollaboráló magyarok köre már most nagy pontossággal behatárolható, és akik László Petra eltiprását támogatják, gyaníthatóan ugyanilyen lelkesen fognak áttérni az iszlám hitre is.
Népek barátságának lehetünk tanúi, de milyen áron?


[1] Régi korokban remekül mulatott a nép a főtéren felállított vesztőhelyet körbeállva. A műsor: kerékbetörés, karóbahúzás, megégetés, lefejezés. Az elítéltet-áldozatot előtte megköpködhette a csőcselék, megdobálhatta rohadt zöldséggel, és aki elég közel állt hozzá, még a botjával is rásózhatott egy nagyot.