Egyelőre, mert a másodfokú eljárás még hátravan. A "fagyállós" gazda ügyében született elsőfokú ítélet órákig tartó indoklásának végén a bírónő "erkölcsileg teljes mértékben osztozik a vádlott felháborodásában", de ehhez sajnos hozzáteszi a széplelkek ismerősen csengő bölcsességét, miszerint "a rossz ellen nem lehet rosszal harcolni".

Gandhi képviselt hasonló álláspontot az indiai nemzet angol elnyomás alóli felszabadítása során, csakhogy neki olyan aduja volt, amivel a borba fagyállót keverő gazda nem számolhat: a nagyságrendeket kitevő számbeli fölény a gyarmatosítók helytartóival szemben. Magyarországon a jogászokkal és jogvédőkkel megerősített bűnözőkkel szembehelyezkedő, az igazságügyi pszichológus véleménye szerint "teljesen konvencionális életvezetésű, teljesen átlagos, normál személyiség" nem mondhatja el magáról ugyanezt. Ha mögötte is elszánt emberek tömegei sorakoznának fel, akkor nemhogy súlyos ítélettel végződő tárgyalásra, de még vádemelésre sem került volna sor. A bortolvaj halálos kimenetelű szerencsétlenségét betudnánk a természetes kiválasztódás folyamatába, akik pedig együtt ittak vele a lopott borból, azoknak az enyhe fokú mérgezés felér egy intelemmel: válogasd meg a barátaidat. Arra már egy ideje nem győznek eleget figyelmeztetni, hogy ne hagyjuk őrizetlenül poharunkat a buliban, és bizonytalan eredetű ételt-italt ne fogyasszunk. Ezentúl a tolvaj haver lopott borának fogyasztásától is óvakodni kell, mert sosem lehet tudni...

Baj van a doktorokkal. Az orvosok néha annyiféle diagnózist állítanak fel egy esetről, ahányan vannak. A jogászok pedig egy-egy eset jogi minősítésekor kerülnek ebbe a helyzetbe: "Az októberi tárgyaláson hárman háromféle verziót adtak elő arról, jogilag pontosan minek is minősül az, amit V. Pál tett. Mást-mást gondolt az ügyész, a gazda védője és az áldozat családjának az ügyvédje. Most a bíró előállt egy negyedik verzióval".
Az első fokon elítélt V. Pál magára hozott bajt. Elsődlegesen azzal, hogy mérget öntött a borba, de ezt még megúszhatta volna. Súlyosbította helyzetét, lehetetlenné tette védekezését a beismerés. Soha nem derült volna fény arra, hogy ki kezelte a bort fagyállóval, ha ő nem kotyogja ki. Legyen ez az ügy tanulság mindenkinek, aki felveszi a harcot sunyi tolvajokkal, igazságszolgáltatással, jogszolgáltatással, hivatalokkal.

Elvi tanácsok a védekezéshez:

• Védd az értékeidet. A 7 év börtönre ítélt V. Pál eleve gondatlan volt akkor, amikor nem szerelt ajtót pincéjére, és az udvarán tárolta azokat a holmikat, amiket már korábban elloptak tőle.
• Ne hagyd megtorlatlanul az ellened elkövetett gazságokat. Mi minősül gazságnak? Ennek megítélése vérmérséklet függvénye. Tasnádi (nem az egykori pécsi polgármester, hanem az agysorvadásos) például állítólag azt is rossznéven vette, ha véletlenül ráléptek a cipőjére. Csontok törtek, fogak repültek. Nem ezt javaslom. A szélsőséges viselkedést kerülni kell.
• Soha ne fenyegesd azt, akivel szemben eljárnál, mert azonnal rád terelődik a gyanú, ha valami baj érné. Fenyegetni azért sem szabad, mert ha végül mégsem teszel semmit, akkor az rontja a hírnevedet. A beváltatlan fenyegetések hiteltelenné tesznek.
• Tervezz. Ne csak a lehetőségeket gondold végig, hanem a hatásokat is. Legyen alibid, tüntesd el a nyomokat. Igazából akkor jársz el helyesen, ha nem hagysz nyomot.
• Légy barátságos, kelts olyan benyomást az ellenfélben - ez lehet akár a hatóság is - , mintha kettőig sem tudnál számolni. Ezzel elérheted, hogy lebecsüljék képességeidet, és ne küzdjenek teljes erőbedobással, ami a végén vesztüket okozhatja (nem abban az értelemben, hogy elpusztulnának, hanem hogy veszítenek veled szemben).
• Ne fecsegj. Ha eljárást indítanak ellened, tagadj a végsőkig. A vádat bizonyítani alkalmasint nagyon nehéz, sok esetben szinte lehetetlen, amennyiben nem magától az elkövetőtől kapnak hozzá támpontokat. Ha a bizonyításhoz szükséges tudás egyedül a te fejedben van, esetleg a számítógépeden, akkor az ellened nem bizonyíték - amennyiben csöndben maradsz, és erős titkosítással véded adataidat.
• Emlékezni nem kötelező. Ha olyasmiről kérdeznek, amiről nem szívesen beszélnél, elég annyit mondanod, hogy nem emlékszel. Kevésbé tűnsz barátságtalannak, ha konok hallgatás helyett az időjárásra tereled a szót. Hálás téma.
• Az ellenség lehallgat. Egy óvatlanul megfogalmazott mondat a telefonba, egy elküldött e-mail időzített bomba lehet, bármikor felhasználhatják ellened. Amit rajtad kívül más is tud, az már nem titok.
• Olvasatlanul ne írj alá semmit. Akkor sem, ha barátságosan kérnek. Ha fenyegetnek, akkor meg pláne. Ha a szövegben bárhol felbukkanna a §-jel, akkor kérd megbízható jogász segítségét az értelmezéshez.
• Kerüld azokat a helyzeteket, amikben doktorok intéznék ügyedet. Az orvosdoktor félrekezelhet, a jogászdoktor jogértelmező tevékenysége pedig teljesen alááshatja az életed során megszerzett bölcsességedet, az ésszerűségbe vetett hitedet.

Most jön az, amivel hazavágom az összes eddigi tanácsot. Többek között a Balla Irma-ügy mutat rá arra, hogy az igazságszolgáltatás oldalán senkit nem érdekelnek a tények, a bizonyítékok - vagy azok hiánya - , ha van egy koncepció. Bármikor előkerülhetnek az ügyészséggel vádalkut kötő hamis tanúk, lehet felületes a nyomok rögzítése, figyelmen kívül hagyhatnak perdöntő bizonyítékokat, majd beindulhat az okoskodó jogászkodás, a paragrafusok csűrése és csavarása. Hiába áll rendelkezésre egy ideje az igen magas fokú bizonyosságot adó DNS-vizsgálat, ha nem akkor használják, amikor igazán szükség van rá. A Balla Irma-ügyben is csak az évekig ártatlanul fogságban sínylődő gyanúsított szabadulását követően került sor a tényleges elkövető visszavont vallomását megerősítő vizsgálat elvégzésére. Írhatnék arról, hogy bezzeg az esküvőről ellopott telefonok, vagy a Fradi elnökének ügyében az ügybuzgó nyomozóhatóság költséget nem kímélve kezdeményezte DNS-vizsgálatok százait, de most a csapból is ez a hír folyik.
Bűn volt, van, lesz. Ez valóban nyugtalanító, de tudomásul veszem, és védekezek.